Délelőtt fél 10-től várunk minden érdeklődőt a konferencia helyszínén, a BME Q épületének QA407-es termében!

A szervezők köszöntik a megjelenteket, és elstartol a kONferencia!

Az előadás egy magyarországi, a zenészek és zeneiparban dolgozók munkájára irányuló kvalitatív kutatásra („Kreatív munka a magyarországi zeneiparban”, FK-18 128669, 2018–2022) támaszkodva vizsgálja a zeneipari munka átalakulását a digitalizáció nyomán, különös tekintettel az otthon terének, valamint ezzel együtt a háztartás erőforrásainak egyre növekvő szerepére.

Amellett érvel, hogy ahogyan az otthon tere egyre inkább válik a zenei fogyasztás, termelés, terjesztés és kommunikáció félnyilvános terévé, úgy a kulturális munkára egyébként is jellemző munka–magánélet összemosódás is egyre inkább meghatározza a zenészek mindennapjait. Az előadás reflektál e folyamat árnyoldalaira, de elemzi a benne rejlő, a „jó” munka irányába mutató
lehetőségeket is.

/ / / / / / / /

Barna Emília szociológus és populáriszene-kutató, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense. Főbb kutatási területei a zeneipar és a digitalizáció, a populáris zene(ipar) genderszempontú vizsgálata, a kulturális munka, valamint a populáris zene és a politika összefüggései. A Helyzet Műhely tagja.

Hamarosan bővebb információkkal is szolgálunk az előadásról!

Rövid szünet, hogy kifújjuk magunkat kicsit a kezdés után.

Az összeesküvés-elméletek, mint társadalmi, mint tudományos szempontból, korunk nagy kihívásai közé tartoznak. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy az összeesküvés-elméletet sajátos tudásformaként tárgyalja, amelynek jellegzetes felépítettsége, logikája van. Ahogy azt is megpróbálja megérteni, milyen védekezési mechanizmusokat építenek be magukba, miért nehéz megcáfolni őket.

/ / / / / / / /

Tamás Dénes (1975) Sepsiszentgyörgy, egyetemi adjunktus, a csíkszeredai Sapientia EMTE, Társadalomtudományi Tanszékének tanára. Kutatási területe: szakmai etikák, információs társadalom, újmédia.

A bullying általános társadalmi jelenség. Felfogható egy társadalmi normarendszer manifesztációjaként, és természetes emberi viselkedésként is. Konkrét megvalósulásának dinamikája egyrészt jól megragadhatónak tűnik, mert beazonosítható csoportdinamikai pozíciók mentén alakul; másrészt viszont nehezen leírható az adott helyzetben, mert lényege szerint rejtett, ráadásul az adott pozíciókat betöltő egyének a  közösségen belül is változhatnak. Az előadás arra vállalkozik, hogy bemutatja bullying csoporton belüli dinamikáját, az egyes pozíciók mögötti lehetséges indíttatásokat; majd abból kiindulóan azon gondolkodik el, hogy a beállt dinamikán ki és milyen módon tudhat változtatni.

/ / / / / / / /

Blaskó Ágnes, szociodráma-vezető és kommunikációkutató a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia- és Kommunikáció Tanszékén valamint a Semmelweis Egyetem Aneszteziológia- és Intenzív Terápiás Klinikáján. A szociodráma módszertani fejlesztő team vezetője a Magyar Pszichodráma Egyesület által koordinált PERFORMERS nemzetközi projektben, illetve időről időre szociodráma módszerrel vezetett részvételi kutatások vezetője.

A legkülönbözőbb csoportokkal dolgozik együtt azért, hogy helyzetük saját maguk számára láthatóvá, majd változtathatóvá váljon. Intézményekben és azon kívül, hátrányos helyzetűekkel és privilegizáltakkal. Mert a hatalmi dinamikák bárhol beindulnak, amíg a demokratikus működésről nincsen közös értésünk.

Hosszabb (ebéd)szünet, hogy senki ne üljön üres hassal a második felvonás alatt!

Az előadás a Z generáció információszerzési- és átadási stratégiáit, edukáló és aktivizmusra való törekvésmódjaikat mutatja be a TikTok videomegosztó alkalmazás felületén, nemzetközi kontextusban. Azt vizsgálom, hogy a Gen Z véleményvezérei miképp hívják fel a figyelmet fontos és érzékeny társadalmi problémákra, a hozzájuk fűződő megmozdulásokra, milyen kritikával illetik az aktuális politikai berendezkedéseket. Az előadás célja rámutatni, hogy a közösségi média, jelen esetben a TikTok, milyen kreatív tudásátadási lehetőségeket kínál, milyen alternatív forrásokat biztosít az edukációra, segítségkérésre és segítségadásra, milyen gyors és kényelmes módokat ajánl a társadalmi szerepvállalásra.

/ / / / / / / /

Nagy Orsolya a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza, a Mediális kultúratudomány alprogram PhD-hallgatója. Tudományos munkássága a rajongói tartalomgyártás, a cosplay és a transzmedialitás „szentháromságára” irányul, de nyitott a közösségi média és a videojátékok világára is.

„Valahányszor valaki kinyitja a száját, hogy szóljon a másikhoz, egyetlen célja van manipulálni őt!” (Joseph Kirschner). Születésünktől kezdve szünet nélkül manipulálnak bennünket, és mi magunk is állandóan azon igyekszünk, hogy saját előnyünkre befolyásoljuk embertársainkat. Ez az állandó, kölcsönös igyekezet a kommunikáció lényeges, és nem kiiktatható eleme.

A manipuláció gyakori jelenség az emberi interakcióban, különösen intézményesült formában a marketing kommunikáció és a politika nyelvhasználatában. A manipuláció és a szorosan hozzá kapcsolódó meggyőzés témájával több diszciplína foglalkozik, melyek különböző oldalról vizsgálják a jelenséget. Míg a meggyőzést illetően megközelítően hasonló definíciók és elemzések olvashatók a szakirodalomban, addig a manipuláció esetében kevés az olyan elméleti munka, amely részletesen leírná a működési mechanizmusát, valamint rendszerben tárgyalná a manipulációs stratégiákat. A fogalma is erősen vitatott. A reklámot és a propagandát a legagresszívebb manipulátoroknak tartják. Szinte alig van olyan ember, aki valamilyen módon ne bírálná őket. Pedig azok az egyén fontosságát hirdetik és célozzák meg. Átszövik életünket, áthatják gondolkodási mechanizmusainkat, bármennyire is érintetlennek és befolyásolhatatlannak hisszük magunkat, vagy bármennyire lekicsinylően is kezeljük őket. Nem tudjuk, de nem is akarjuk kikerülni. A manipuláció a reklám lényegi struktúrájában van, függetlenül attól, hogy valójában mennyire kitűnő az a termék, szolgáltatás, márka, nézet, eszme amelyre fel akarják hívni vele a figyelmet. A fogalmat és főleg a tartalmát pejoratívnak, és ellenségesnek tartjuk.

Előadásomban néhány a reklámokhoz kapcsolt manipulációs technikáról lesz szó, amelyeket mindannyian ismerünk, használunk a mindennapjainkban, ám fel vagyunk háborodva, ha találkozunk velük. „A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, hogy a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai leszünk-e, vagy a haszonélvezői.”( Josef Kirschner)

/ / / / / / / /

Dr. Virányi Péter PhD. szociológus, 1985 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetem c. egyetemi docensként. Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyik alapítója volt. Az MTA II. világháború története albizottságának Titkára. Kutatási területei a reklámtörténelem, a reklámszociológia, propaganda, propagandaszociológia, amelyeknek nem csupán oktatója, kutatója, hanem a gyakorlatban művelője is.

Előadásának témájában az utóbbi időben megjelent publikációi: Több mint reklámtörténelem (2016, 2018) c. könyv, A propaganda alakváltozásai (Jel-Kép 2019/3), Propaganda álruhája (2020), Propaganda propagandája könyv (2021), Háború fegyverek nélkül (2021), stb.

A konferencia lezárása